Útmutató egy marhapörkölthöz
2015. szeptember 23. írta: Szabadnapos Szakács

Útmutató egy marhapörkölthöz

Talán az eddigi legmegosztóbb cikkem lesz, de bátor vagyok és belevágok abba, hogy leírjam, szerintem mi is szükséges egy tökéletes pörkölthöz.

porkolt.jpg

Még a cikk elején szeretném leszögezni: ahány ház, annyi szokás, és senki lelkébe nem szeretnék beletaposni a pörkölt elképzelésemmel. Fontos ezt kiemelnem, mert pontosan tudom, hogy nem csak hogy minden háziasszonynak, de még a férfiaknak is meg van a saját pörköltreceptjük, ami valami apró csavartól lesz az övék, amit aztán a kóstoltatás után büszkén mesélnek el. Áfonyalekvár, pálinka, különleges fűszerek, vagy éppen a bor? 

Kevesen tudják, de az első "rangos" szakács elismerést a falusi bogrács-főzőversenyen nyertem édesapámmal, mégpedig egy ezüst érmet, ami nagy szó, ha tudjuk, hogy egy ilyen főzőversenyen többet számít az, hogy a faluban ki vagy, mintsem az, hogy mit főztél. (Nagyon jól mutatja ezt, hogy a megelőző évben 3 induló közül, az első négybe se kerültünk be.)
558450_520869874606528_1044604776_n.jpg
Persze, nem ez lesz a mérvadó, de talán ezek a falunapi versenyeken volt az első olyan momentum amikor elmondhattam, hogy "híres" ember kóstolta a főztömet, mégpedig a polgármester, és még meg is lepődött, mikor megkérdezte, hogy kifőzte, és egy 17 éves gimnazista jelentkezett. A pörkölt készítés megint csak egy olyan terület, amit nem az ipari konyhákban tanultam meg az elmúlt években, hanem édesanyám konyhájában még 15 évesen. Aztán, ahogy tanulgattam a konyhákban, és elkezdett kialakulni a saját ízlésem, úgy létrejött a saját pörkölt receptem. Lássuk, mi az ami fontos egy pörköltnél. Szerintem.

A hús

A legfontosabb tényező a hús. Máris rengetegen összevesznének ennél a pontnál, hogy a lapocka, vagy a lábszár a jobb, én magam a nyakra, illetve ha van rá mód (egyszer volt rá életemben) akkor a pofahús. A járóizmok a marha esetében számomra túl magas kollagéntartalmúak (erről bővebben itt olvashatsz), így túl sok a kötőszövet. És bár szeretem a  nyakat használni, ha sikerül szereznem, akkor mindenképp szeretek a pörköltbe csontot is dobni, hisz plusz ízt ad. Persze nehezebb kevergetni a pörköltet, de mindent a tökéletességért! A lenti receptet beszerzési problémákból fakadóan - az angolok minden létező marhahúst steaknek szeltek fel - báránylapockából készítettem, csonttal együtt.

A hagyma mennyisége

Következő megosztó pont (azt hiszem, itt csak megosztó pontok lesznek) a hagyma mennyisége. Sokan esküsznek arra, hogy mivel a hagyma adja meg a szaftot, így minél több, annál jobb. Én ezzel nem tudok egyetérteni, hisz a jóból is megárt a sok: a túl sok hagyma miatt édeskés lesz a pörköltünk, elnyomva ezzel a marhaízt. Nekem egy kiló marhahúshoz másfél (közepes) fej hagyma vált be. Nem túl sok, de bőven ad szaftot. Régebben tanulókoromban igyekeztem minél apróbbra vágni a hagymát, aztán rájöttem, hogy felesleges. Hisz órákon át főzzük a pörköltet, a hagyma így is-úgy is szét fog főni, így manapság már csak csíkokra szelem. A hagymán kívül én szeretek hozzáadni kilónként 1 közepes méretű húsos paprikát is, illetve egy darab paradicsomot.

Zsiradék

Olaj vagy zsír? Vagy szalonna? Az olajat kizárhatjuk nyugodtan, és gondolkodjunk tovább a zsír és szalonna között. Inkább legyen az utóbbi. Hogy miért? Egy füstölt szalonna nem csak hogy zsiradékot ad a pörköltnek, de füstös ízt is, (ami nagyon jól jöhet, ha nem tudjuk bográcsban főzni szabadtéren a pörköltet), és emellett a szalonnabőrkéje még "sűrít" is. 

Pirospaprika

A pirospaprikát akkor érdemes hozzáadni a pörkölthöz, miután a húst megpirítottuk, de még nem öntöttük fel vízzel. Ha előtte adjuk hozzá, könnyen odaég miközben a húst szeretnénk pirítani, ha később adjuk hozzá, az ízanyagok nem szabadulnak fel ugyanúgy.

A folyadékpótlás

Ahogy a rizottónál is, úgy a pörköltnél is fontos, hogy folyamatosan pótoljuk a folyadékot, ahelyett, hogy az elején egyszer felöntenénk, majd próbálnánk vissza forralni. A jó szaft titka nem csak a hagyma, hanem a folyamatos zsírjára való visszapirítás is, így a "többször keveset" lesz a mi megoldásunk. A bort tartogassuk a végére.

A bor

A marhahúshoz szeretek igazán karakteres, testes borokat használni, de mindenképp vörös, száraz bort. A három kedvencem a Merlot, a Bikavér és a Cabernet Sauvignon. Tévhit, hogy a főzéshez majd jó lesz az olcsó, kannás bor is. Hogy várhatnánk jó ízeket, ha rossz ízű bort teszünk egy pörköltbe? Persze, nem azt mondom, hogy nyissunk egy luxusbort a pörköltünkhöz, de érdemes normális minőséget venni. Olyat, amit magunk is meginnánk. És hogy mikor adjuk hozzá? A főzés utolsó 15-20 percében. Ha túl korán adjuk a bort a pörkölthöz, elfől minden íze, és igazából koccintóst is beleönthettünk volna, ha pedig csak az utolsó két keverésnél adjuk hozzá, a vendégeink nem mehetnek majd haza autóval, hisz időt kell adni az alkoholnak. 

porkolt2.jpg

Egyéb csavarok, és fűszerek

Nagyon sokan bolondítják a pörköltet mindenféle praktikával, kifejezetten édesanyám, aki legalább 8 különböző fűszert felhasznál a marhapörkölt ízesítéséhez, és bár nem tudom hogyan, de mégis olyan ízkombináció jön létre, hogy nem sikerült még soha se reprodukálnom. Én magam a jóval egyszerűbb ízesítés híve vagyok, törekedve a hús ízének kiemelésére. Édesanyám repertoárjában ott van a borókabogyó, a babérlevél, az oregánó, kakukkfű, sőt az áfonyalekvár is. A fentiek közül a borókabogyó, babérlevél és áfonya kifejezetten jól passzol egy vadpörkölthöz is. De hallottam már olyan megoldásról is, aki szilvapálinkával bolondította a pörköltet, vagy éppenséggel folyadékként kizárólag vörösbort használt (víz helyett), és abban főzte készre a pörköltet. 

Forradalmi pörkölt

Ahogy a gasztronómiai eljárások finomodnak, úgy kerülnek be a hagyományos magyar konyha műveibe is, így a pörköltbe is. Bár a pörkölt készítés során az alapanyagok zsír-hagyma-hús-paprika-folyadék sorrendben kerülnek a bográcsba, a modern gasztronómiában először a hús kerül a lábosba, majd kiszedjük onnét, és a visszamaradt zsírjába tesszük bele a hagymát. A gyakorlati lényege ennek az eljárásnak: ha a hagymára dobjuk rá a húst, a hús már inkább párolódni, mintsem pörkölődni fog, hisz a hagyma már levet engedett, így ezért először a hús kerül a lábosba, majd a visszamaradt zsírjába a hagyma, végül visszadobjuk hozzá a körbepirított húst. Ezt követően jöhet rá a pirospaprika, a fűszer, a folyadék, majd fóliával és alufóliával szorosan lefedve alacsony hőfokon (110-130 fok) sütőben pár óra alatt készre "főzzük", majd a húst a szaftból kiemelve, a szaftot beforraljuk, és átszűrjük, hogy aztán végül a húst visszategyük a pörköltszaftba. Aztán láttam már olyat is, ahol a húst nagy ökölnyi darabokban párolták végig a szaftban, majd végül hidegen kockázták fel, és tették vissza a pörköltalapba. Nyakatekert módszerek, amiket többnyire éttermek hasznosítanak, de hát kérem szépen: nem azért járunk étterembe, hogy ott új ízekkel találkozhassunk, és ne nekünk kelljen megizzadni érte? Érdemes egyszer megkóstolni ezt a típust is, teljesen más textúrát kap a szaft. Jómagam mégis tartom magam a hagyományos pörkölthöz, ami szerintem rusztikus kell, hogy legyen. Paradicsomhéjjal, néhány paprikamag, és legalább 2x2cm-es húskockákkal. 

Pörkölt, ahogy én készítem

Hozzávalók

1 kg marhanyak
1,5 fej vöröshagyma
1 tv paprika
1 paradicsom
1 gerezd fokhagyma
1,5 evőkanál pirospaprika (nagyjából, paprikától függ, a háziból elég egy púpos is)
10 dkg füstölt szalonna
2 dl száraz vörösbor

porkolt3.jpg

Elkészítés

1. A marhanyakat rusztikus kockákra szelem (kb 2x2 cm-es kockákra), a szalonnát felkockázom, a hagymát, paprikát csíkokra szelem, a paradicsomot pedig negyedekbe.
2. A szalonnából kiolvasztom a zsírt egy fazékban, majd hozzáadom a paprikát és hagymát, majd kevés sóval megdinsztelem.
3. Hozzáadom a felkockázott húst, körbepirítom, végül félrehúzom a tűzről megszórom pirospaprikával, sóval, és alaposan elkeverem.
4. Hozzáadom a paradicsomot, és annyi vizet, ami még nem lepi el a húst, és felforralom.
5. Ha felforrt a pörkölt, akkor kis lángon forralom tovább, és folyamatosan pótlom a folyadékot. (Nagyjából 20 percenként érdemes ránézni, és hozzáadni 1-2 dl vizet)
6. Mikor a hús már 90%-ban megpuhult (tehát nagyjából 10-15 perc főzés idő vár még rá), hozzáadom a vörösbort, és teljes lángon forralom tovább, folyamatosan kevergetve, hogy ne égjen le. (Ekkor már olyan sűrű szaftunknak kell lennie, hogy már könnyen leéghet.)


A főzési idő sok mindentől függ, kezdve az állat korától, vagy attól, hogy milyen részből készítettük el, így azt nem tudom megadni. Nagyjából 2-3 órát szánjunk a készítésére, hisz a jó szafthoz szükségünk lesz a folyamatos zsírjára pirításra, és a lassú forralásra. Ízesítésre én kizárólag sót és borsot használok.

Ui.: A cikkhez készült képeket báránylapockával készítettem el, mivel az angolok minden marhát steakhez szeltek fel, és így inkább bárányhoz nyúltam.

Ha nem akarsz lemaradni az új cikkekről, kövess Facebook-on is és iratkozz fel frissen indult Youtube csatornámra! Ha a képekre vagy kíváncsi: már Instagram-on is elérhető vagyok!

A bejegyzés trackback címe:

https://egyszakacsnaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr897809046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.